Egy új amerikai kutatás szerint ugyanaz a növényfaj eltérően érzékeny lehet az éghajlati változásokra az Egyesült Államok különböző területein. A domborzat, az élőhelyek változatossága és a jégkorszakok öröksége is befolyásolhatja a növények sérülékenységét.
Az Anthropic által fejlesztett mesterséges intelligenciát jó néhány gyógyszercég alkalmazza, és a jelek szerint komoly segítséget jelenthet a kutatók számára.
Egy új kutatás szerint mintegy 20 ezer éve hatalmas, akár 2100 méter vastag jégself borította a Grönland és Kanada közötti Baffin-öblöt. Eltűnése felgyorsíthatta a környező jégtakarók visszahúzódását, ami az Antarktisz jövőjének megértéséhez is fontos lehet.
Egy új amerikai kutatás szerint az észak-amerikai rezgőnyárfák még egy évvel az aszály után is fokozhatják bizonyos rovarok elleni védekező vegyületeik termelését. A felfedezés segíthet megérteni az erdők hosszú távú alkalmazkodását a klímaváltozáshoz.
Japán partvidékén 126 halfaj genetikai nyomait mutatták ki a korábban ismert északi elterjedési határukon túl. A kutatók környezeti DNS-vizsgálatokkal térképezték fel a halfaunát, ami segíthet megérteni a tengeri élővilág klímaváltozással összefüggő átalakulását.
A szív- és érrendszer egészségének megőrzését, valamint a kardiológiai rehabilitációt segítő mobilalkalmazást fejlesztett ki a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központja – közölte a PTE.
Egy új európai kutatás szerint a tengerparti városok és ipari létesítmények mesterséges fénye akár tíz méternél mélyebbre is behatolhat a tengervízbe. Az Adriai-tenger, a Balti-tenger és a Földközi-tenger nyugati medencéje különösen érintett.
A tényleges halálozási szám jóval magasabb is lehet ennél a kutatók szerint, ugyanis a friss vizsgálat csak a városi lakosságra terjedt ki, ami mintegy negyven százalékát adja a teljes népességnek.
Egy új nemzetközi tanulmány szerint a természetes gyepek és szavannák talaja hatalmas szénkészleteket tárolhat, amelyeket a klímavédelmi programok gyakran figyelmen kívül hagynak. Brazília egyes vizes élőhelyein hektáronként akár 1200 tonna szén is felhalmozódhatott.
Egy több mint 7300 amerikai részvételével készült kutatás szerint a növény- és állatfajok kihalása nagyobb aggodalmat vált ki, mint a biodiverzitás csökkenésének tudományos megfogalmazása. Az érthető magyarázatok jelentősen növelhetik a természetvédelem iránti figyelmet.
Egy új kutatás szerint a tavakban végződő gleccserek területegységre vetítve 57 százalékkal több jeget veszítenek, mint a szárazföldön végződők. A gleccsertavak terjedése ezért tovább gyorsíthatja a jég visszahúzódását.
Az ENSZ új klímajelentése szerint a globális felmelegedés átmenetileg meghaladhatja az 1,5 Celsius-fokot. A kibocsátások gyors csökkentésével azonban még lehetséges lehet a század végére visszatérni a kitűzött szinthez.
A Moderna és a Merck Madridban mutatta be új bőrrák elleni terápiájának teljes klinikai adatait. A betegek daganatához igazított oltóanyag a távoli áttétek megjelenését is csaknem negyven százalékkal csökkentette.
Egy új kutatás 68 ezer folyószakasz műholdas vizsgálatával kimutatta, hogy a folyók többsége összetettebben működik, mint amit a globális számítógépes modellek feltételeznek. Az eredmények az árvízi előrejelzéseket és a vízgazdálkodást is segíthetik.
Egy új kutatás szerint a 7300 évvel ezelőtti japán Kikai-Akahoya vulkánkitörés súlyos népességcsökkenést okozhatott egyes térségekben, miközben más közösségek alkalmazkodtak és gyarapodtak.
Ausztrál kutatók három korábban nem nyilvántartott, őslakos sziklarajzokat őrző menedékhelyet fedeztek fel drónos lézerszkenneléssel a Kék-hegységben. A technológia Magyarországon is segíti a régészeti kutatásokat.
Egy 15 éves kutatás szerint az Amazonas évente átlagosan 1,17 milliárd tonnával több szén-dioxidot bocsátott ki, mint amennyit megkötött. Az erdőtüzek és az erdőirtás állnak a folyamat hátterében.